2013. január 22., kedd

Strenesse Gabrielle Strehle

Egy számomra eddig ismeretlen márkára bukkantam.


A Semmi című könyv kissé depresszióssá teszi az olvasóját, hisz a semminek, semmi értelme - gondolatot feszegeti. Így a legjobb megoldás, ha veszel valamit ami egészen értelmes, kézzel fogható és nem is haladja meg a lehetőségeidet, vagyis örömet tud okozni. A legjobb számomra, ha zsákbamacskásat játszhatom egyik kedvenc helyemen. Általában nem sok idő marad az effajta szórakozásra, de az éppen elég. Ez történt ma is. Már épp végeztem a ruhák átvizsgálásával és meg is állapítottam, ma nem találtam semmi érdemlegeset, amikor valamiért megnéztem a már unottnak hitt táskás tárolót is. És akkor, mintegy varázsütésre rám talált először egy piros cipzáros, 3 rekeszes gyönyörű övtáska, majd egy nagyon puha bőrű, elegáns, drapp táska.


Az övtáskára szükségem volt, ő nem volt kérdés azonnal megvettem. Az elegáns táska már feladta a leckét, de a vásárlásnál az adott termékbe ha "beleszeretünk" nem szabad otthagyni, mert utána még évekig képesek vagyunk ugyanazt keresni.... A puha bőr is csatlakozott hozzám. Egész délután nézegettem a "zsákmányt" és örültem. Itthon utána jártam a márkanévnek és még jobban örültem.


Néha ebben is van "értelem" vagy inkább érzelem, de mindenképp tovább visz a tavasz felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése